Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A fékkel nem kell sokat vacakolni. Én ugyan küszködtem vele, de ha akkor tudom mindazt, amit most, sok idegsejtemet megmenthettem volna a pusztulástól.


Láttam olyan amatőr megoldásokat, amikor ilyen-olyan dobfékes kereket használtak a gokart építéséhez, ezért adta magát, hogy a dobfékkel fékezzék a gokartot. Szerintem ez gagyi megoldás. A tárcsafék egyszerűbb, hatásosabb, jobb a hűtése, jobban is szerelhető (nem kell kivenni a kereket). Fel lehet használni bármilyen robogóhoz vagy motorhoz való féket, mind a tárcsát, mind a féknyerget – ez esetben csak a felerősítést kell kitalálnunk. Sajnos, ahány, annyi féle – nem lehet hozzá tanácsot adni, hacsak azt nem, hogy használjuk velünk született kreativitásunkat. Első kerékhez csak úszónyerges fék fér el (aminek csak egyik oldalon van dugattyúja), hátul több hely van, oda jó lehet több munkahengeres, két oldalról működő is.

Ha a saját gyártás mellett döntünk, a tárcsá(ka)t természetesen esztergáltatni kell, kifúrkálni lehet kézzel is (Jobban néz ki, meg jobban is hűl). Nekem ugyanolyan kerékagy tartja a hátsó féktárcsát is, mint a kerekeket, az első tárcsák pedig a kerékagyhoz vannak csavarozva.

Kép Féktárcsa (rákattintva nagyobb lesz)

Lehet ugye mechanikus féket (madzagféket, hehe) felrakni, vagy szerelhetünk a gépre hidraulikusat. Versenygokartokon csak hidraulikus van, vajon miért? A mechanikus bár egyszerűbbnek látszik, de kevésbé hatásos és nehezebben, drágábban beszerezhető. A hidraulikus bonyolultabb, látszólag több a macera a légtelenítéssel, de a gyakorlatban egyszer kell összerakni, ha „beáll”, utána ugyanolyan strapabíró szerkezet, mint a madzagfék.

Amikor küzdöttem a gyenge fékeimmel és sokadjára légtelenítettem, megfordult a fejemben, hogy mechanikussá alakítom az egészet, de amióta minden rendben, újra azt vallom, hogy csak a hidraulikussal szabad foglalkozni.

 

Nekem elöl egyedi úszónyerges fékem van Dacia-hátsófékből származó dugattyúkkal, de sokkal-sokkal egyszerűbb valami robogó-féket szerezni és azt felrakni egy az egyben. Az egyetlen gond, hogy sikerül-e két egyformát szerezni használtan.

100_5822a.jpg      

Robogó féknyereg

(Ez mondjuk pont nem úszónyerges, mert ennél a gokartnál volt elég hely a gumi és a féktárcsa között.)

 

 

 

 

 

100_5823a.jpg

Robogó féknyereg

 

 

 

 

 

 

 

 A hátsó fékem szintén egyedi volt, ugyanazzal megoldással, mint az első, de nem éreztem elég hatásosnak, ezért átalakítottam, egy 99-es Suzuki Swift-ből való, Bosch rendszerű, szintén úszónyerges féknyerget építettem be. Nekem éppen ez volt hozzáférhető, gyakorlatilag bármelyik autó vagy motor féknyerge megfelelő lehet, csak a felerősítés lehet kérdéses. Ha elfér, akkor jó.

Az áttételre azért jó figyelni: a hátsó fék munkahengereinek átmérője legyen 2,5-3-szorosa a főfékhenger átméréjőnek. Elöl nem muszáj ekkora különbség, de azért legyen.

 Kép

Hátsó fék

 

 

 

 

 

 

 

 

 Kell még ugye egy főfékhenger is – az enyém Lada, a kétkörös rendszer meg a könnyű beszerezhetőség miatt, de ide is jó bármilyen autóé.

Az is ismert megoldás (sőt, a versenygokartoknál ez az általános), hogy 2db egykörös főfékhengert szerelnek EGYMÁS MELLÉ és a rudazat bekötési pontja állítható, ily módon lehet befolyásolni az első vagy hátsó tengelyre jutó fékerőt.

 

Kép

 

 

 

 

Kettős főfékhenger

 

 

 

 

Csak hátsófékkel szerelt gokarthoz pl. Lada kuplung főhengert is lehet használni (ez egy körös). 

A főfékhenger alapvetően két helyen lehet, elől a pedálok között, vagy a váz bal oldalán középen. Gyárilag általában ide teszik – én is próbáltam itt, csak mivel a Lada főfékhengerhez felülről csatlakoznak a fékcsövek, félő volt, hogy összetaposom őket, és megsérülnek, eresztenek. Esetleg, ha lettek volna derékszögű „könyök” csatlakozóim a megfelelő menettel, megoldható lett volna a dolog, de nem voltak, ezért inkább a főfékhengert tettem hátrébb az ülés mellé. Tisztább, szárazabb érzés, egyetlen szépséghibája, hogy a rudazatot is módosítani kellett, mert hozzáért a nyomtávrúdhoz.

Kép

Főfékhenger

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

 

 

 

A főfékhenger felerősítése

Ja igen, a rudazat, ez köti össze a fékpedált és a főfékhengert nyomó rudat. Ismert megoldás a bowdennel történő mozgatás, de ez nem tud olyan precíz lenni, mint a rudazat. Ha bowden mellett döntünk, LEGALÁBB KETTŐ DARAB, külön-külön megkötött 2 mm-es szálat használjunk. Rúdból egy 6 mm vastag tökéletesen megfelel, ez esetben kell egy-egy menetes villa a rúd végeire, ellenanyával. A villa közé kerül a fékpedál vagy a nyomórúd furata, és egy egyszerű átmenő csavarral rögzítjük a villát. A csavart ily módon csak nyíróerő terheli, viszont figyeljünk rá hogy a villában lévő rész ne legyen menetes. (Az ugyanis gyengíti a csavart.)

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Legalább 8.8 minőségű csavart használjunk (szó szerint így kell kérni a boltban, tehát „nyolc pont nyolcas minőség”), a „csak úgy” vett csavarok általában 5.6 minőségűek, tehát jóval gyengébbek. A’sszem a számok a hajlító és szakítószilárdságot jelentik egyébként. 

Kép  

 

 

 

 Az autókban ugyebár fém fékcsöveket használnak, a kerekeknél gumi fékcsövekkel, ezt gokartban is megtehetnénk, de egyszerűbb, ha nagynyomású műanyag csöveket használunk. (Nem kell hozzá annyi csatlakozóelem) Ezeket pneumatika szaküzletekben árulják, pl. MECHMAN, FESTO stb. márkanevek alatt. Mindenféle csatlakozókat is lehet venni hozzá, nekünk csak tömítőgyűrű (vágógyűrű) és hollander kellhet. Fontos, ha pneumatika szerelvényeket alkalmazunk, akkor 6 mm-nél vékonyabb csövet ne használjunk! Nem azért, mert mondjuk az 5 mm-es nem bírná a nyomást, hanem mert az 5 mm-eshez való szerelvények túl gyengék, nekem több hollander elrepedt hosszában. A 6 mm-es szerelvények pont annyival robosztusabbak, hogy ilyen gondom soha nem volt velük. (A csatlakozókon a menet M10 x 1-es.)

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A főfékhengerhez való csatlakozáshoz autósboltokban találunk hollandereket, csatlakozókat – a munkahengerek rendszerbe illesztéséhez valószínűleg több félére is szükség lesz.

Ezeket valószínűleg fel kell fúrni a 6 mm-es csöveinkhez, de semmi gond, bírják. Ha nincs a rendszerünkben pneumatika csatlakozó, akkor használhatunk 5 mm-es csövet, ehhez jó minden autós hollander változtatás nélkül. 

*Breaking News, azaz rendkívüli hírek:

Amit itt összehordtam a műanyag fékcsövekről, az igaz, de fény derült egy érdekes jelenségre. Kb. egy éve vettem észre, hogy a fékpedál erős nyomással benyomható akár koppanásig is, ami nyilván nem jó. Kevésbé is fog a fék, meg olyan nyúlós, bizonytalan érzés - nem szeretjük.

"-Biztos levegős lett a sok állásban, nosza, légtelenítsünk!" - gondoltam, de nem lett jobb. Kezdett a dolog fejvakarósan misztikussá válni... A fékfolyadék sehol sem szivárgott... Levegő nem látszott a csőben... A főfékhengert gyanúsítottam meg, talán átenged. Azóta kétszer cseréltem főfékhengert, és semmi javulás. Bosszantó. Ekkor jött az ötlet, hogy külön-külön ledugózom a fékköröket, hátha sikerül legalább behatárolni a hibát. És sikerült!

Amikor a hátsó féket kötöttem ki, nem változott semmi, talán még szarabb lett. Visszakötöttem a hátsó féket. Ám amikor az első fékkörnél dugóztam le a főfékhenger kivezetéseit, megjött az az érzés, amire régen vártam: a fékpedál keveset mozdult, határozottan megállt és betonkemény maradt. Hoppá-hoppá! Akkor a hiba az első fékeknél keresendő! Ettől kezdve már csak türelem kellett: cseréltem tömítéseket, kipróbáltam visszahúzó rugó nélkül (hátha túl messze vannak a betétek). Nincs változás. Ekkor kicseréltem azt, amit még soha: a csöveket. És igen: a fék azonnal megjavult. Hmm.

100_5985-1-.jpg

 

VW Golf II. gumi fékcső, azért ez, mert a menete M10x1, vagyis illeszkedik az eredeti szerelvényekhez. 

 

 

 

 

 

Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy a műanyag fékcsövek dagadtak fékezéskor. Szemmel nem látható mértékben, de valaminek el kellett nyelnie a plusz fékfolyadékot, és a munkahengerek nem képesek dagadni. Ami érdekes, hogy ugyanezeket a csöveket évekig használtam minden probléma nélkül - valószínűleg az idő elteltével és/vagy a fékfolyadék hatására változott, puhult meg az anyaguk.

Én kétféle műanyag fékcsövet láttam eddig, régen kék színűt lehetett venni, mostanában áttetsző, sárgás színűt. A kéket pont azért cseréltem le, mert idővel rideggé vált, és kis sugárral meghajlítva kirepedt vagy el is tört. A sárga ilyet soha nem csinált, nyilván a puhább anyaga miatt, ami most túl puhának bizonyult.

100_5988-1-.jpg

 

A kék és a sárga "típusú" műanyag cső

 

 

 

 

 

Szóval, aki műanyag fékcsövet használt a gokartján, mint Zsolti cimborám is, annak valószínűleg nem lesz vele gondja egy-két évig, de aztán számítani kell ilyesmire. Bár ki tudja, talán a fékfolyadék márkája is fontos. Én egyszerű DOT3-as Preventet használtam. Ha valaki pont most spájzolt be 22 méter műanyagcsövet, attól elnézést kérek (bár akkor van miből cserélni évenként), mentségemre szolgáljon, hogy még CSAK ilyen műanyagcsöves megoldásokat láttam, gyári gépeken is. Most akkor vagy a csövek anyaga más, vagy mindenki cserélgeti.

100_5984-1-.jpg

 

Műanyag csővel szerelt fék

 

 

 

 

 

Egy fontos dolog: a legtöbben tudják, de talán nem mindenki, hogy a fékfolyadék (nem fékolaj!) rendkívül rossz hatással van a festett felületekre. Gyakorlatilag fémig lemarja a festéket, ahol csak éri. (A régi képeken főleg azért rozsdás a vázam, mert korábban fékfolyadék folyt rá!) Tehát: a féket is csináljuk meg még a váz lefestése előtt, és lehetőleg egyben (a hidraulikus kör megbontása nélkül) szereljük le és vissza. Ha ez nem lehetséges, védjük a festett felületeket ronggyal, igyekezzünk úgy szerelni, hogy minél kevesebb fékfolyadék folyjon ki - ezt amúgy is így csinálnánk persze - és azt a keveset is azonnal töröljük le a festett felületekről.

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Nem pont a fékhez tartozik, hanem a vázhoz, de azért a fékhez is van köze annak a csúszólapnak, ami a hátsó féktárcsa mellett van a váz alsó részére hegesztve. Ennek az a célja, hogy ha mondjuk, bal hátsó defektet kapunk, vagy egyenetlen talajon felakad a gép, ne az „érzékeny”, nehezen javítható féktárcsa érjen talajt. Első látásra felesleges dolog ez a csúszólap, de az enyém alja eléggé kopott, tehát kell.

Kép  

Csúszólap

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Légtelenítés

(Gyapjas Péter, 2017.02.19 21:55)

Szia! Nekem egykörös sárga műanyagcsöves fékrendszerem van, amiben sajna lébecolnak a buborékok elég nagy számban. Pontosan hogyan kell légteleníteni?
Üdv: Péter

Re: Légtelenítés

(ZYLO, 2017.02.20 14:12)

Szia,

1. Teletöltöd a fékfolyadék-tartályt.
2. Kinyitod a légtelenítő csavart a munkahengeren (a féknél).
3. Megnyomod a féket és benyomva tartod.
4. Elzárod a légtelenítő csavart.
5. Felengeded a pedált.

2-3-4-5-öt addig ismétled, amíg buborékok vannak a csőben. Közben néha feltöltöd a fékfolyadék-tartályt.
Ha több féked van, akkor mindnél megcsinálod.
Ha a főfékhengernél mindig újabb buborékok jelennek meg, akkor ott valamelyik tömítéssel gond van.
Ha a munkahengernél szív vissza levegőt, akkor a légtelenítő csavar nem zár jól.

fék

(Czene Marci, 2015.03.25 22:17)

Helló régebben írkáltunk már, azóta kezd stabillá válni a gép és néha van időm használni is.
Olyan vicces jelenségbe futottam ,hogy jelenleg az első fékek jóval hamarabb fékeznek, simán satuzik a két első a hátsó meg abszolút meg sem csúszik még izmosabb fékezésre sem. Amikor össze lett szerelve ugye Lada főfékhengert használtam baromi jól fogott a fék annó, viszont most folyamatosan csak tolja az orrát pl kanyarban fékezni esélytelen.
Ezt az okozhatja ,hogy fellevegősödött volna a hátra menő fékcső, vagy esetleg az okozhat ekkora tapadás vesztést ,hogy az első gumik már igencsak cserére szorulnak?
köszönöm válaszod!

Re: fék

(ZYLO, 2015.03.26 07:56)

A gumi csak minimálisan befolyásolja szerintem. Az inkább valószínű, hogy lelevegősödött a hátsó fék, főleg, ha korábban jó volt. De azt meg pár perc alatt légtelenítheted. Ha attól jó lesz, akkor én keresnék fékfolyadék-folyásra utaló nyomokat.

fék

(Czene Marci, 2014.06.24 11:40)

Helló olyan kérdésem lenne ,hogy nemrégiben sikerült szereznem két azonos féknyerget előre és azon gondolkoztam ,hogy kicsit viccesebbé lehetne tenni a mókázás a gokartal ha külön lehetne fékezni a a hátsó kerekeket kvázi mintha kézifékem lenne.
Van ennek értelme vagy egy 150es mz blokkal meglehet gázadásra is csúsztatni?
Előre köszönöm válaszod!

Re: fék

(ZYLO, 2014.06.24 18:30)

Szűk kanyarban, kigyorsításkor meg lehet csúsztatni gázzal.

Először úgy kötöttem be a Lada főfékhengert, hogy a hátsó kereket fékezze hamarabb. Na, ez nagyon nem volt jó, mert csúszott össze-vissza a hátulja. Nem is lehetett rendesen fékezni, de ha pörögni akarsz, kötsd így. Nekem most az elsőket fogja először, sokkal stabilabb.

Re: Re: fék

(Czene Marci, 2014.06.24 23:07)

Nekem is lada fékmunkahengerem lesz, mit is jelent ez a bekötés? mitől függ ,hogy melyiket fogja hamarabb?

Re: fék

(ZYLO, 2014.06.25 09:46)

A főfékhenger és a fékmunkahenger nem ugyanaz! Az előbbit nyomod, utóbbi a keréknél van, az fékez.

A főfékhenger nyomórúdhoz közelebbi köre (aminek két kivezetése van) fog hamarabb. A másik kör csak akkor kezd dolgozni, ha az elsőben már nyomás van.

Re: Re: fék

(Czene Marci, 2014.06.25 17:43)

Oké köszi mondjuk logikus , és tudom ,hogy mi a különbség csak nem figyeltem.

Fék

(Sz. Jani, 2011.09.29 19:14)

Szia!
Azt szeretném kérdezni, hogy a hátsó fék ugyebár egy autó féknyereg, és egy autó féktárcsája jóval szélesebb mint 5 mm. Képes annyira kijárni a betét hogy az 5 mm -es tárcsát megfogja?

Re: Fék

(ZYLO, 2011.09.29 21:55)

Hú, de jó kérdés.
Igen, kimegy annyira a dugattyú, új fékbetéttel mindenképp. Én viszont használt fékbetéteket tettem be, ezért a biztonság kedvéért kb. 5 mm-es távtartókat alkalmaztam a dugattyú és a fékbetét között.